Hogyan tanítsd türelemre a gyermekedet?

Nem egyszerű eset, ha a gyermeked türelmetlen, azonban megnyugtatlak: a világ összes pontján, ugyanabban a másodpercben több millió háztartásban játszódik le szinte ugyanez a jelenet.

Persze jó dolog, ha meg szeretnéd tanítani a gyermekedet arra, hogy türelmesebb legyen, hiszen nem lesz mellette mindig valaki, aki 0-24-ben szórakoztatja majd. A kérdés azonban az, hogyan lehet a legegyszerűbben és a leggyorsabban rászoktatni a gyermeket?

Tükörkép

Nos, a fenti kérdésre válaszolva türelemmel. Nemcsak a részéről, a részedről is kell idő, és sok-sok türelem ahhoz, hogy a gyermek elsajátítsa ezt a készséget. Hiszen ha azt látja, hogy te türelmetlen vagy, miért várod el, hogy ő másképp viselkedjen?

Először is a saját házad táján kell tehát sepregetned. Példát kell mutatnod a gyermekednek, hogy te is türelmes vagy.

Minden életkorban más és más

Pamela Cole, a Penn State University pszichológiaprofesszora azt kutatta, hogy a gyerekek mennyire türelmesek az egyes életszakaszokban.

A kutatás azt mutatta, hogy a 18 és 24 hónapos kor között átlagosan 8 percet vártak egy ajándék kibontására, azonban ezekben a percekben rendkívül dühösek és frusztráltak voltak, hiszen nem tudták, hogy mi van a dobozban.

Hároméves korukban a gyerekek egy ideig képesek voltak más dolgokra koncentrálni, mielőtt dühösek lettek volna, és ezek a hisztik is rövidebb ideig tartottak. Összességében a gyerekek a koruk előrehaladtával türelmesebbek lettek.

A hároméveseknek már van némi elképzelésük a jövő fogalmával kapcsolatban: ez nem feltétlenül órákban vagy akár percekben mérhető, ám képesek megérteni, hogy nem minden történik azonnal.

Azonban mint minden emberi viselkedésnél, itt is a kontextusról szól minden. A gyerekek türelmesebbek, ha egy idegen (nem szülő) van a szobában. Ahogy jóval türelmesebbek akkor is, ha olyan jutalmat kapnak cserébe, ami érdekli őket.

Persze a türelmet egyéb, belső tényezők is befolyásolják. Ott van például a fáradtság vagy az éhség: ha ezek közül akár az egyik is jelen van, az szignifikánsan csökkenti a türelmet.

Az olyan összetett folyamatok, mint a munkamorál, a kontroll, vagy épp a kognitív rugalmasság folyamatosan fejlődnek: már egy fél éves gyermeknél is megjelennek bizonyos szintig, azonban a fejlődés egészen 25 éves korukig tart.

Tehát hiába várjuk el, hogy egy hét-, nyolc- vagy kilencéves gyermek eléggé érett legyen, egész egyszerűen nem az.

Ráadásul ott van a latban az is, hogy hogyan látják a világot. Ötéves korukban a gyerekek még csak most kezdik kifejleszteni azt a képességet, hogy figyelembe vegyék egy másik ember nézőpontját.

Ha ők szeretnek valamit, neked is szeretned kell.

Ha ők utálnak valamit, akkor neked is.

Ez ötéves koruk körül kezd megváltozni, miután elkezdték az óvodát. Ezt követően nyolc éves koruk körül elkezdenek kritizálni és önkritikát gyakorolni, és már nem látják magukat mindenben jónak. Ennek az a jó oldala, hogy még jobban figyelembe veszik majd a többi embert és a többi ember nézőpontját.

A növekvő önszabályozási képességükkel és az osztályteremben velük szemben támasztott elvárásokkal párosulva a türelmetlen, zavaró viselkedést abba fogják hagyni, amikor megkérik őket, hogy hagyják abba.

Azonban mindezt megtanítani nekik még az óvodás kor előtt, nagyon nehéz.

Nekik még nincs teljes nyelvérzékük; így ha azt mondod, hogy "Adj egy másodpercet" azt szó szerint veszik. És ha el tudnak számolni 1-ig, akkor joggal követelhetik tőled, hogy hagyd abba, amit csinálsz és figyelj végre rájuk.

Hogyan fejleszd a gyermek türelmét?

Nos, négy év alatti gyerekeknél konkrétnak kell lenni. Például "Nem beszélhetsz akkor, amikor telefonálok. Valami mást kell csinálnod, amikor beszélgetünk.” Ez azért segít, mert négy éves kor alatt a gyermekek még nagyon feketén-fehéren látják a világot.

Négy év körüli gyerekeknél segít, ha bármit is mondasz, párosítod egy figyelemeltereléssel, ugyanis szükségük van arra, hogy egy másik dologra fókuszáljanak.

Mondd meg nekik, hogy a következő öt percben építhetnek egy tornyot, kirakózhatnak, színezhetnek, olvashatnak egy könyvet. Ezután állíts be egy időzítőt és ha lejár, ők értik a jelzést, hogy abba kell hagyniuk, amit addig csináltak.

Ötéves korukban már nemcsak szabályra, magyarázatra is szükségük van. "Beszélnünk kell anyukáddal kettesben arról, hogy mikor menjünk a nagyihoz. Ez nagyon fontos, ezért valami mást kell csinálnod közben".

A türelem megtanulásához segítséget adhat az, hogy a gyermek valamilyen szerepjátékot játsszon. A várakozás unalmas, stimulációra van szüksége. Gondolj csak bele abba, hogy te milyen feszült vagy akkor, ha araszolsz a dugóban. Egy gyermek számára 5 perc is ugyanilyen várakozásnak tűnhet.

Nyugodtan mondd meg tehát neki, hogy legyen a kedvenc szuperhőse. Ha pedig valami miatt hisztizni, türelmetlenkedni kezdene, helyezd a türelmetlenséget kontextusba úgy, hogy ő is megértse.

"Tudod, Pókember sohasem lenne türelmetlen és nem sírna így."

Ha ténylegesen egy dugóban ültök a gyermekkel vagy várnotok kell a hivatalban, esetleg sorba álltok, kérd ki a véleményét, hogy mivel üssétek el az időt. Játszhattok barkóbát, kő-papír-ollót vagy bármi mást.